Komárom első, tényleges kettészakítása 1919. január 10-én történt, amikor a csehszlovák csapatok bevonultak a városba, azonban az 1938. november 2-án megszületett első bécsi döntés lehetőséget adott a város újraegyesítésére. A magyar honvédség csapatai élén Horthy Miklós kormányzó november 6-án vonult be a Komáromba. Ennek következményeképpen a felvidék többségi magyar lakta részét visszacsatolták hazánkhoz, így Magyarország visszakapott egy 12 400 négyzetkilométeres területet, amelynek lakossága csaknem 85 százalékban vallotta magát magyarnak. Magyarországhoz került egyebek közt Dunaszerdahely, Galánta, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár és Munkács városa is.

A két Komárom újraegyesítésének első évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek. Az ünnepély végén Fülöp Zsigmond akkori polgármester azt a javaslatot tette, hogy november 6-át nyilvánítsák kötelező városi ünneppé. A Komárom előtt álló nagy és szép jövőnek végül a második világháború vetett véget.

Ennek szellemében november 5-én 17 órakor megemlékezést tart az Endresz Csoport a Szabadság téren, ahol Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója mond beszédet, majd az emlékműnél az egybegyűltek elhelyezik az emlékezés virágait. 

November 6-án 17 órakor „Komárom festett képekben” kiállítás nyílik az Arany 17. Rendezvényközpontban, ahol a Szőnyi Alkotóműhely tárlatát mutatják be az érdeklődőknek. Ugyanitt november 7-én a Klapka György Múzeum társszervezésében 10 órakor Emlékkonferenciát rendez az Endresz Csoport, amelyen többek között Szarka László egyetemi docens mesél az első bécsi döntésről, Simon Attila egyetemi docens pedig más szemszögből mutatja be a visszacsatolást. 19 órakor a Jókai moziban Koltay Gábor „Komárom 750” című filmjének díszbemutatójára várják a komáromiakat. A rendezvénysorozat zárásaként november 8-án 16 óra 30 perckor „Komárom 1938 és 1945 között” elnevezéssel várostörténeti vetélkedőre várják az észak- és dél-komáromi középiskolásokat az Arany 17. Rendezvényközpontba.