Komárom első, tényleges kettészakítása 1919. január 10-én volt, amikor is a csehszlovák csapatok bevonultak a városba, azonban az 1938. november 2-án megszületett első bécsi döntés adott lehetőséget a város újraegyesítésére. A magyar honvédség csapatai élén Horthy Miklós kormányzó november 6-án vonult be a Komáromba.

„Az első bécsi döntés következtében a felvidék többségi magyar lakta részét visszacsatolták hazánkhoz” - elevenítette fel a történelmi eseményt Arlett Tamás. Az Endresz Csoport Egyesület vezetője hozzátette: Magyarország visszakapott egy 12 400 négyzetkilométeres területet, amelynek lakossága 84,4 %-ban vallotta magát magyarnak. Magyarországhoz került egyebek között Dunaszerdahely, Galánta, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár és Munkács városa is. 

A két Komárom újraegyesítésének első évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek. Az ünnepély végén Fülöp Zsigmond volt polgármester azt a javaslatot tette, hogy november 6-át nyilvánítsák kötelező városi ünneppé. A Komárom előtt álló nagy és szép jövőnek végül a második világháború vetett véget.

„Azért emlékezünk, mert nyilván az egész országnak fájt Trianon, de Komáromot fizikálisan is érintette a szerződés, hiszen a város egyik fele az akkori Csehszlovákiához került” - emlékeztetett Arlett Tamás.

A hétfői megemlékezésen Vitéz Zetényi-Csukás Ferenc a Horthy Miklós Társaság elnöke mond beszédet, majd az emlékműnél az egybegyűltek elhelyezik az emlékezés virágait.