Gulyás Gergely célul tűzte, hogy az érintett településeknek – ahol a magyarok mintegy egyharmada él – erősödjön a népességmegtartó, illetve -növelő ereje.
    
A program elemei közül kiemelte a lakhatás kérdését, amelyre mintegy 30 milliárd forintot szánnak, a terv pedig az, hogy létrejöjjön egy „falusi csok”. Emellett plusz támogatást készülnek adni a tájegységi örökség megőrzéséhez, a tartósan betöltetlen közszolgáltatások esetén pedig segíteni akarják az érintett háziorvosok, gyermek- és fogorvosok, védőnők lakhatását.
    
A programot ismertetve a miniszter beszámolt továbbá óvoda- és bölcsődefejlesztési, járdafelújítási, sportparklétrehozási és temető-rendbentartási tervekről is, ezekre nagyrészt pályázati programokat fognak kiírni. A falugondnoki ellátást 9 ülőhelyes kisbuszok megvásárlásával akarják segíteni. Összességében a közszolgáltatások fejlesztésére 58 milliárd forintot terveznek fordítani jövőre – tájékoztatott.
    
A fejlesztendő területek között említette a munkába járást és a mellékutakat, erre jött létre a falusi útalap.
    
A helyi identitásmegőrzés érdekében támogatandó közösségi terek, például kultúrházak, könyvtárak fejlesztésére 12 milliárd forintot szánnak – mondta Gulyás Gergely.
    
A Miniszterelnökség vezetője azt is közölte, a kormány még idén dönt a családok otthonteremtési kedvezményének, a csoknak a kiszélesítéséről. Kérdésre hozzátette: a bővítés szinte biztosan vonatkozik majd a lakások felújítására.

Továbbra is lesz lakástámogatás
    
Emlékeztetett, az Országgyűlés kedden döntött a lakás-takarékpénztári törvény módosításáról, amelynek értelmében kivezetik a lakás-takarékpénztárak állami támogatását. A miniszter hangsúlyozta: az erre az állami támogatására fordított pénzt ezentúl is lakástámogatásra, de a csokon belül fogják felhasználni.
    
Indoklásában kiemelte: a csokkal három év alatt több lakás, ház épült, mint amennyi tíz év alatt lakáskasszával. Utóbbi „sokkal inkább volt kassza, mint lakás” – fogalmazott Gulyás Gergely, megjegyezve, hogy a pénzintézetek 80-90 milliárd forintos extraprofitra tettek szert a programon.
    
Azt is mondta, hogy a magyar ellenzék balliberális része azonnal tiltakozik, ha a bankokat bármilyen sérelem éri.
    
A lakás-takarékpénztári állami támogatás megszüntetése után tett bankszövetségi javaslatokra a tárcavezető úgy reagált: meg fogják fontolni a felvetéseket, de a cafetéria ügyében nem kívánnak változtatni.

Döntött a kormány a Magyar falu program koncepciójáról
 



            
A hajléktalanüggyel kapcsolatban közölte: a kormány áttekintette az alaptörvény-módosítás után kialakult helyzetet, és arra jutott, hogy a nappali és éjjeli melegedők megfelelően biztosítják az ellátást, vannak szabad férőhelyek. A kormány célja, hogy rend és tisztaság legyen, és az emberi méltóság szempontjából sem lehet senkinek az érdeke, hogy életvitelszerűen közterületen tartózkodjon – fogalmazott.
    
Gulyás Gergely kérdésre arról tájékoztatott, hogy körülbelül 18 százalékos lesz a létszámcsökkentés a központi kormányzatban, ami mintegy 2500 embert jelent.
    
Ehhez hasonló, ám minimálisan kisebb arányú lesz a létszámcsökkentés a központi állami intézményeknél – tette hozzá.
    
Az érintetteket várhatóan a jövő hónapban értesítik, és január 1-jével már az új létszámmal kívánnak működni. Jelezte, minden formában szeretnének segíteni azoknak, akik távoznak a központi közigazgatásból, megemlítette például, hogy a nyugdíj előtt állóknál a szociális hozzájárulási adó teljes eltörlését javasolják.
    
A miniszter jelezte ugyanakkor azt is, még idén törvényt hoz a parlament a köztisztviselők bérének emeléséről.
    
Szintén újságírói felvetésre tudatta: Orbán Viktor miniszterelnök és stábja január 1-jével költözik a budai Várba.
    
Arra a kérdésre, az állam készül-e belépni az önkéntes nyugdíjpénztári piacra, a miniszter azt közölte: nem tervezik a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályozásának megváltoztatását.
    
Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP népszavazást kezdeményez a miniszterek és az államtitkárok kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről, azt mondta: ez egy populista kezdeményezés, ugyanis a szocialista kormányok idején is volt hasonló szerződés, és akkor többet fizettek ezért a szolgáltatásért. A népszavazás többe kerülne, mint amekkora összegről szó van – mutatott rá.
    
Székely László szívsebész ügyével kapcsolatos kérdésre közölte: orvosi protokollok alapján kell eljárni abban az ügyben, hogy kit kell megműteni, ez nem politikai kérdés. Ha valaki ellátásra szorul, a megfelelő ellátást biztosítani kell számára – jelentette ki.
    
Az új Nemzeti Alaptantervet illetően elmondta: erős kétségei vannak, hogy 2019 szeptemberétől bevezethető, lehet, erre csak 2020-tól kerül sor.